A III.-ban arról írtam, hogy befejeztem egy dalt, meg az egyetemről, a vizsgázási szokásaimról (avagy azok hiányáról) és az írógépemről. Új blogstílusom hihetetlenül érdekfeszítő. Nem szoktam még hozzá ahhoz, hogy ilyen hülyén érzem magam attól, hogy elvileg másoknak…

Na. - Mi na?  - Pi.... Elnézést, elnézést, ez olyan ízlésetlen po én... Sajnálok mindenkit, aki olvassa. A II.-ban meséltem első versemről, és a Nagy Amerikai Regényről. Az I.-et nem írom le, mert az már történelem. Különben is lusta vagyok. És az egyetemről(begyedemről)…

  "Tisztelt Hölgyeim és uraim...Scotty NEM!" /Austin Powers/ Tehát az I.-ben leírtam, hogy valójában én egy reality műsor sztárja vagyok, és minden szereplőjét az életemnek fizetik, hogy szerepeljen az életemben. Ez tegnapelőtt derült ki. Igen, hát lesokkolódtam. Sok-sok…

  Nagyon idegesítő, hogy mennyiszer kell újrakezdenem ezt a blogot. Az Istenek próbára tesznek, mi? Elnézést a többes számért a monogámistáktól...vagy monotészta...ja nem monoteisten! Hopp monoteistáktól! Ez lesz az! Ha nem basznám fel magam kurvára  törne fel belőlem az…