XXXVIII. HÉT, HÉT TAGÚ RÓMAI SZÁM!
"Bumm bumm béjjbi!" mondaná Bruce Willis.
Vagy egyesek szerint: "Bomba béjjbi."
Én egy hosszú hónapokon át különböző emberekkel tartó vita után elfogadom mindkettőt.
Ugyan is szerintem két szinkronja van az Utolsó cserkésznek.
Fej vagy gyomor?
Lelki fejlődésemben, visszafejlődésemben? biztos szerepe volt annak, hogy meglepően kicsi koromban meglepően nem kicsiknek való filmeket néztem :D
Anya meg eltiltott a Trainspottingtól és a Ponyvaregénytől. Naiv egy nő. Az anyám.
Szerintem nem kellett volna 5 évesen X aktákat és Vészhelyzetet néznem. Dallast meg végképp nem.
13 voltam a Mechanikus narancsnál, azért ez már több év, de a filmhez képest még várhattam volna.
De nem szokásom várni, amennyiben azonnal megragadhatok egy lehetőséget.
Találtam egy kortárs magyar képverset vagy szó verset vagy miafszm, és megfogott, és tetszik.
Ilyen még soha életemben nem volt :D Kivéve Lackfi No smokingját, de az másképp tetszik. Tudok azonosulni, főleg most :D
NO SMOKING
Vágy dohányozni, őszi eső,
a megállóban rágyújt valaki,
rezzenetlen arccal, mohón
szívod a füstjét, s tudod, te már
sosem, pedig kétlépésnyire állsz
a parázstól, szinte látod, amint
kunyerálsz egy szálat, látod a lobbanó gyufát,
cisszenő öngyújtót, kiver a verejték,
édes a kívánság, mert nem teljesülhet,
s így meg nem rontható, a nyirkos nikotin
ruhádba nem ivódik, ujjad nem ragacsos,
körmöd nem sárgul, nincs fulladás,
hörgés se reggelente, szíved nem zakatol,
marad a vegytiszta sóvárgás, a lopva,
utcán járva beszippantott füst, a másoké
Most hogy megláttam ezt a szóverset (vagy miafszmot) elgondolkodtam, hogy több embernek megmutathatnám a verseimet, de aztán arra jutottam hogy ... Ná.
B. se mutatja meg senkinek, úgyhogy utánzom a nagyokat.
De most akkor lehet hogy mutatok egyet, csak nem tudom melyik legyen.
Van egy weboldalam, amit nem akarok hogy fent legyen, mert barátnőm készítette szakdogaként, és én nem vagyok biztos abban, hogy azt akarom, hogy fent legyen, de nem merek szólni :D Jellemző.
Lehet, hogy most majd bátorságot merítek, de sose találom az alkalmat.
Majd elküldöm neki ezt a posztot, hátha leesik neki :D .... Szomorú, szomorú, hogy a konfliktuskezelési képességem még mindig egy kamaszfiú szintjét verdesi.
Hernyák Zsóka. Utálom a kortárs költőket, és ez a név, hogy Hernyák Zsóka, visszataszító, mint egy szőrös, láncdohányos idős hernyó nő, aki menzásként dolgozik. De a verse tetszik :D
Pedig ugye semmi extra, mégis jó ötletnek tartom. Nem egy Simon Marci. (azt a megjátszós álértelmiségi mindenedet, Marcikám, hát a vak is látja, hogy lubickolsz az önimádatban, nem tudnád végre felvállalni, és nem próbálni felaggatni magadra valami elképesztően visszatetsző szerénységi maszkot? Légyszi már.)
Elnézést! Mellnézést! HÖHÖHÖHÖHÖÖHÖÖÖÖÖ
Fura állapotban vagyok, éhes vagyok és közben nem is, alszom is és közben nem is, alszom és közben nem is.
És most jöjjek én valami versemmel? Hááááát....de melyikkel.
Nem nem nem nem tudom eldönteni melyiket.
Na mindegy, lassan mennem kell.
(Tizes skálán mennyire pofátlan, hogy egyik szemináriumomra se megyek be, de a próbára elmegyek? :D )
