A telefonom hiányának van előnye is, hátránya is.

A hátránya, hogy nem lehet elérni. 

Ez az előnye is.

De most pl megbeszéltük Takival emailben, hogy délben szokásos helyen találkozunk a Margit-szigeti futásunkhoz. De én fél 12kor keltem, ezért nem volt időm megnézni az emaileket, amiben írta, hogy lehet, hogy esni fog, akkor menjünk-e vagy sem. Én pedig kimentem. Sétáltam egy kicsit a szigeten. Néztem a bemelegítőket, a futókat.... és visszafordultam :D

De most elvileg lesz telefonom, ha lesz rá pénzem, csak sim-kártyát kell vennem. Kicsit sajnálom. Én szerettem a telefon nélküli létet. De mások miatt muszáj, hogy legyen telefonom.

Pedig olyan volt, mint a régi időkben. Vajon ott lesz a találkozó időpontjában? Juj de izgi. Évszázadokig eléltek az emberek mobiltelefon nélkül, ma meg már bolondnak nézik azt, akinek nincs telefonja. Ilyen időket élünk, bizony.

Ezzel a fánki dallal ünneplem, hogy a havi szövegmennyiséget megírtam.

Nagyon kiéltem magam a szövegírásban. Volt egy, aminél a kérésekhez külön oda volt írva, hogy a Converse szót kell nyomatni.

"A „Converse” oly időtálló és praktikus, mint egy „konzerv”! Hordjon Converse cipőt Converse papuccsal, Converse sapkát Converse pólóval! Forduljon hozzánk, és segítünk Önnek tájékozódni a Converse univerzumban! Converse-t mindenkinek!"

Valószínűleg kivágják, de azért megpróbáltam. Persze olyan címet írhat valaki az elektromos kisautókhoz hogy "Elektromos boldogság gyerekeknek", azzal bezzeg semmi gond nincs, de ha én írok valamit!! Miért nem volt jó hintaágy szövegcím hogy "Vágya, hogy legyen egy hintaágya?" Felháborító.

Na de most már megtanultam úgy írni, mint ahogy a szövegírók, mi is a szó, nem jut eszembe, mondjad már....á megvan

UNALMASAN!!!!!!!!!!!!!!!!!! 

Megtanultam unalmasan írni. 

A csajszi, aki a felettesemnek számít jelen helyzetben egyszer küldött egy olyan szöveget, hogy "A címadás tanulható!".

Hetekig nem nyúltam hozzá. Nehogy már nekem tanítsd, hogy adjak címet, kisanyám.

Aztán megnéztem, és nagyon jól szórakoztam rajta :D Majd idézek belőle egyszer, kedves 4-5, vagy kevesebb személyből álló blogközönségem, majd idézek.

A havi termésemből még a kedvencem:

 "A múltat le kell zárni, el kell engedni, azt, ami jön, pedig el kell fogadni.

Költözés, lomtalanítás ügyében forduljon hozzánk bizalommal!"

:D 

A hónap kedvenc szövege pedig a téli virágokról szólt. Az egyik, amit szeretek ebben a munkában, hogy eléggé a saját szájízemre alakíthatom a dolgokat, pl a témákat is én választhatom ki. Ezért eléggé meg tudom könnyíteni a saját helyzetem, pl hogy a kertészeti weboldalakhoz virágokról írok.

Nézzétek, ő itt az új barátom, a csillagos téltemető. Ari, mi? :)

A suliban megint leactresseztek, kérdezte a Kiricsi tanárnő, hogy én voltam-e a másik actress Dorina mellett. Mondom yes i was. Mongya, i enjoyed your performance. Mondtuk thank you, thank you.

És végezetül a zekszemmel készített többéves videónk, a ÉN ötletem alapján készült természetesen, és B. is nagy rajongója a felvételnek, és már rákattintottak 4414-en, ebből csak 1000 vagyok én, szóval sztárok vagyunk, hallod, A.? Persze te nem olvasod a blogom, mert azt mondtad, csak annak érdekes, aki amúgy nem ismer, és persze igazad van. (Seggfej!)

Arról, hogy a cserepes virág ovis jelem, és hogy növénygyilkos vagyok, ezért megöltem a Btől szerelmünk tavaszakor kapott primulát, Pirulát, majd később.

Azt még megmutatom, mit választottam a májusban leadandó esszém témájául.

https://en.wikipedia.org/wiki/Existential_crisis