XXVIII. ezek szerint mindennap blogolok.
Legalább is most.
Voltam a tanszékvezető előadásán. Vagyis ez ilyen összevont előadás.
Egy énekelve beszélő verébalkatúakhoz tartozó nő tartja a középkori england előadást, a reneszánszt természetesen a reneszánszomán tanszékvezető.
Háromnegyedórát egyik, háromnegyedet másik. Nagyon szórakoztató a váltás :D
"And now my lecture is over welcome Professor Fabiny."
:D
Aztán találkoztam a Tehát-ban lelkész nagybátyámmal, jót beszélgettünk. Bizony.
Meg pénzt is adott, azt mondta, nem fogad el ellenkezést. Én nem tanúsítottam ellenkezést.
A fonológia órán a transscriptionöket vettük, olyan, mint egy új nyelv. Én speciel szeretem őket. Nem értem, hogy mások hogy irtózhatnak a nyelvészettől, de lehet hogy még fogok belőle annyit tapasztalni, hogy hányingert fogok kapni tőle. Bár nem hiszem.
És aerobicra is mentem.
Megjelent az egyik tanárunk is. Ezt rendkívül szórakoztatónak tartottam. De nem volt időm ezen szórakozni, mert kínoznom kellett a testem. Körülbelül ezeket gondoltam:
"Jé, ez nem is nagy cucc. Ja hogy ez csak ilyen nyújtás. Na. Nem nagy kunszt. Oké nem túl könnyű lehajolni. Ez egy kicsit fáj. Na, most már jobban kell emelgetni a lábam. Héhéhéhé erről nem volt szó, ilyen magasra nem tudom felemelni!!! Na jó most kiállok egy kicsit inni és megkötni a cipőmet. Kötöm a cipőm. Kötöm. Oké visszamegyek. Hm, ez a nyújtás jól esik. Jaj ne, lyukas a harisnyám! Szerencsére nem nézi senki. Na emiatt a mozdulat miatt hívják Női tornának gondolom... Jaj úristen mi ez.... ég a hasam! Ezt nem csinálom tovább. Na, most kicsit jobb. Nem, tévedtem! Meddig csináljuk ezt az egyetlen mozdulatot?? Na, most lehajolunk. Remélem nem esik le a szemüvegem. Még mindig le kell hajolni? Nem látom mások mit csinálnak, le vagyok hajolva. Oké felnézek, mit csinál a nő. Ja, még mindig le kell hajolni. Oké, ő tudja. Hajolok hajolok. Otthon pizzát kéne enni. Majd megkérem Balázst hogyÁÁÁÁÁÁUUUU MIÉÉÉÉRT???? MIÉRT KELL EZT??? EZT EMBER NEM TUDJA MEGCSINÁLNI!!!! MIÉRT KELL ILYEN SOKÁIG???? Na. Oké. Hát akkor most pihenünk. Az jó. Ha még egy percig így fekszünk a sötétben én elalszom."