Eddig nem tudtam arról, hogy létezik ez a jelenség, hogy Áldozócsütörtök.

De most emiatt nem kell bemenni holnap a iskolába, így kedvelem.

Nem tudom, honnan ered bennem ez a mélyről feltörő iskolaundorodási szokás, ugyan is csütörtökönként nyelvészetem szokott lenni, amit szeretek, és felüdülés menni. Fenébe.

NEM BAJ, HOLNAP TELJESEN ENYÉM LESZ EGY HÉTKÖZNAP!

Vagyis a pénteki leíró nyelvészet dolgozaté... Ó, a franckarikába. A füttyfán rezelős fűzangyalát! A kakas csípje meg! Néma gyereknek híg a leve.

Elővettem a régi klasszikusokat.

Minden megvan ebben a műben, melyre vágyom.

Sokminden történik, ma megkaptam a jutalomösszeget a Shakespeare konferencián való közreműködésemért. Plakátokat ragasztottam, hiányzó lapokat tettem be mappákba, és lementem forró vízért. Igazán egyetemistáknak való, értelmet meghaladó feladatok. Megkérdeztem a hölgyet "És a büfében lesz termosz?" Lesz lesz, persze hogy lesz. Büfésnő: "Én termoszt többé nem adok ki a kezemből, hármat is eltörtek." Ekkor a portáshoz fordultam, aki azt mondta, nézzem meg a gondnoknál. Ott volt a rendőr, a postás, a villanyszerelő...

Gondnok bácsi arca felderült, mikor meglátott, ahogy bármilyen más huszonéves lány láttára felderült volna, jó helyen gondnok, van mit nézni. "Csak forró víz kell, vagy termosz is? Tudunk ebben is segíteni. Mi már öreg rókák vagyunk."

Nem tudom, miért érzik a késztetést ezekre a megjegyzésekre, de kedvesnek tartottam, mosolyogtam (elvégre nála volt a termosz), még poénkodtam is. Mikor poénkodtam, akkor rákontrázott, és sokat beszélt, mert ilyenkor vérszemet kapnak, mikor megtudják, hogy lehet velem poénkodni. 

Nagyon büszke voltam magamra, mikor kalandos utamról visszatértem a második emeletre egy nagy termosz forró vízzel.

Ma vettem magne b6-ot, mondom, 3ezer alattit kérek, mondja, ó, kettőezer alatti is lesz, és most a Gyöngy akció keretében 1730. Mondom, csodás, kérném.

Mondja. "Vizsgaidőszak?"

Mondom "Pontosan, az, vizsgaidőszak."

Mondja: Tudja, mi jó a vizsgaidőszakban?

Mondom: "A tanulás..?"

Mondja: "Szeretnék még ajánlani valamit vizsgaidőszakra, nézze itt a tájékoztató.."

Mondom "Köszönöm, majd elolvasom."

Mondja "Nézze, itt a calcium blablabla.."

Mondom: "Köszönöm szépen, nagyon kedves. Nos akkor én..."

Mondja: "És még alatta amit lát, ez is hasznos...a R....-t ismeri?"

Mondom: "Nem. Akkor köszönöm..."

Mondja: "Rendben, akkor felírom ezt ide."

"Köszönöm...köszönöm, akkor...köszönöm szépen...rendben...rendben...értem...köszönöm..."

Nem volt szívem félbeszakítani, mégis csak mikor füldugót vettünk B-nek akkor segített, és hagyta, hogy hazamenjünk pénzért.

Egészen elképesztően fújt a szél.

Esett az eső is.

Rettentő szomorú voltam.

Két elég szomi dalt írtam, az egyik még jó is.

Más izgi nem nagyon történt.

JA NEM, MA HÁRMAN RÁDIÓZTUNK. László nevű sráccal, akit próbálok biztatni és pátyolgatni.

Előadás jövő héten lesz, haladunk, haladunk. Köszönöm szépen. Jól. Igen igen. Aha. Mártika? Most végzett. Andragógia. Igen igen, én se tudtam, hogy van ilyen Klárikám, én se tudtam. Húsvétkor voltak. Barátja? Gépészmérnök. Na jól van menj csak akkor, puszi pusziiiii sziiiiaaasztooooooooook.

Now let's do some Basic Exam excercises, shall we.